4.rész

Sziasztok!

Mint látjátok hazaértem és ennek örömére hoztam is az új részt. Köszönöm a 2 kommentet és a plusz 1 feliratkozót, én ennek is örülök, mivel sok kicsi sokra megy! :D

Mivel a helyzetem úgy adja az új részek, mindig szombatonként fognak felkkerülni.

Remélem tetszik!1-2 véleménynek örülnék!

Puszi:

         Réka 

4.rész

Elina szemszöge
   Nem hiszem el. Ez a beképzelt majom lenne a sportág „csodagyereke”? Én nem láttam mást, mint egy beképzelt páviánt. aki még ráadásul el is van kényeztetve! Ám meg kell hagyni nem volt ronda a srác, sőt…. Hihetetlen, hogy lehet egy ilyen vonzó férfi, olyan,mint egy 5 éves gyerek. Mindegy, nem az én dolgom, tegyen amit akar idegesítő majom. Az időmérő szerencsésen lement, persze a gyereké lett a pole, mögötte a 2 McLaren végzett Hamilton,Button sorrendben. A csapat másik pilótája Mark „csak” az 5.lett. Sajnáltam szegényt, számomra egy nagyon szimpatikus pilóta volt. Kicsit morcos volt az elején, de utána nagyon kedves lett. A párja Anne egy nagyon kedves nő, nagyon sokat beszélgettem vele. Az időmérő után odamentem apuhoz.

- Na én mentem haza. A mai hivatalos jelenés letudva.-mondtam neki majd visszamentem a szállodába. Útközben megláttam egy csemege boltot és bevásároltam.

   Úgy döntöttem, hogy főzni fogok. Én általában így vezetem le a feszültséget. Neki fogtam egy hamisítatlan olasz kajának a paradicsomos tagliatellének. Ám mivel imádom a fúziós konyhát, belecsempésztem egy kis csirkét és angol sört. Ahogy végeztem azt vettem észre, hogy kicsit talán túlzásba estem. Legalább 15 főre valót főztem. Jól van na! Ha főzök nem tudok keveset csinálni. Épp a terítéket vettem elő,amikor megjelent anya.

- Te mit csináltál?
- Főztem.
- Jaj de jó!
- Miért is?
- Apád meg akar valamit beszélni Helmuttal Adriennel és Dietrich-el. Épp most akartam főzni. De megelőztél. Szerencsére.
- Hányan leszünk?- kérdeztem .
- Szerintem 7-en. Jön Ingrid(Dietrich felesége) is.
- Jaj mama le szaladnál és vennél pár üveg rosét?
- Miért olyat?
- Légyszi…….. – néztem rá kiskutya szemekkel.
- Jó lemegyek, de te addig teríts meg.

   Anya parancsának eleget téve megterítettem. Pont mikor végeztem anya belépett a szobába 4 üveg borral. Amit gyorsan betettünk a hűtőbe.

- Kicsim, hoztam fel gyümölcsöt, desszert gyanánt.
- Jaj köszönöm, teljesen elfelejtettem

    Épp leültünk volna pihenni, amikor megjelent a kompánia. Épp nagyban vitatkoztak valamin amikor Adrian megállt és annyit kérdezett:

- Itt mi történt?
- Remélem nem ettetek, főztem.
- Dehogy ettünk. –mondta Ingrid.
- Akkor üljön mindenki asztalhoz, teli gyomorral könnyeben jön az ihlet. – mondta anya,én meg bementem a konyhába a kajáért.
- És mi lesz a vacsora? – kérdezte a Red Bull tulajdonosa.

- Hát kicsit játszottam az ízekkel. – mondtam amikor elkezdtem szedni mindenkinek.- A csirkét egy kis angol mustárban és sörben pácoltam, ez képviseli az angol vonalat. Amíg ezek az ízek összeértek, addig  sináltam egy jó kis paradicsomos, fokhagymás bazsalikomos szószt. Ez az olasz vonal. A tésztát egy nénitől vettem, házi. A csirke csíkokat lepirítottam és ráöntöttem a mártást majd a legvégén raktam bele olajbogyót. Végül aki kér rakjon rá parmezánt. Jó étvágyat. – mondtam és leültem egy ideig senki nem szólalt meg. –Ennyire csak nem lehet rossz.

- Ez nem rossz. Ez fantasztikus. –mondta apa.
- Köszönöm. Mi újság veletek?
- Á megy az üzlet- mondta Dietrich.
- Velem semmi, csak tervezek és tervezek. –válaszolta Adrian.
- Velem semmi különös. Te lány, délután nagyon lepadlóztad Sebet!- mondta Helmut Marko.
- Ne kezd el védeni, kérlek. Jogom volt hozzá.
- Mihez volt jogod?- kérdezte apa és mindenki figyelni kezdett.
- Hát… - kezdtem volna bele ám Marko félbeszakított.
- Összerúgták a port Sebbel.
- Chh. A pasi egy beképzelt majom.
- Szabad tudni min vesztetek össze? Az a fiú egy áldott jó gyerek. – mondta Ingrid.
- Lehet, hogy az. Ám miatta szenvedtem több órát két idegesítő pasi között.
- Ő vette meg a jegyed? – kérdezte anya.
- Ő bizony.
- Annyira fel tud húzni. Inkább hagyjuk, elteszem magam holnapra.
- Ellie!
- Igen apu?
- Lehetne egy kérésem?
- Persze mond csak?
- Ha lehet holnap, a pályára csinosan gyere ki.
- Ugyan miért?
- Mert a lányom vagy és nem szeretném, ha lelencnek néznének.
- Nem is vagyok az.
- De néha fel tudsz úgy öltözni.
- Köszi, öröm veled beszélgetni. Inkább megyek és lefekszem,mielőtt vita lenne belőle.
- És….-kezdett volna bele,de idegesen félbeszakítottam.
- NYUGI. –fortyogtam. – Én leszek a megtestesült bűbáj.