3.rész

 Sziasztok!
Bocsi, hogy csak most hozom a részt, de így volt időm. A negyedik rész legjobb esetben jövő hét szombat este lesz, mivel újra elutazom. Amint látjátok a blog kinézete megváltozott, ez nem Bloodorange munkája( akinek innen utólag is Boldog Szülinapot kívánok), csak én szórakoztam.
Nagyon szépen köszönöm a 2 új feliratkozót és a kommentet is. Őszintén kicsivel többre számítottam, de valahol ezt is el kell kezdeni.
Remélem tetszik a rész, ma kibújik a szög a zsákból.Ehhez is szeretnék kommentet!

Puszi:
           Réka

3.rész

Seb szemszöge

   A repülő utam nagyon jól telt, hála a kedves utaskísérőnek. Miután landolt a gép és leszálltam, rögtön Tommi felé vettem az irányt. Ő már régebb óta itt van, mivel ő nem késte le a gépet. Sajnos kint, rajongók hada várt. Feltettem a napszemüvegem és kimentem az edzőmhöz. A csapat őt küldte értem. Mikor meglátott így szólt hozzám.

- Uram Isten! Mi történt veled?
- Semmi. Miért?
- Csak úgy süt rólad az elégedettség és a vidámság.
- Hahaha.
- Nekem ne próbáld tagadni.
- Majd elmesélem, az autóban csak menjünk már ki. – mondtam mivel láttam, hogy rengetegen néznek és most nem akartam bájologni velük. Kifelé menet aláírtam egy-két kártyát. Miután bepakoltunk a kocsiba, Tommi indult is a vezető felőli részhez.
- Csak szeretnéd… Amíg velem utazol, te nem vezetsz!
- Értettem főnök- mondta és felém dobta a kocsi kulcsokat. Miután elindultunk, Tommi nem packázott sokáig.
- Na, mitől is virul a TE kis német fejed?
- Hát jó utam volt….
- Na! Nő van benne?
- NEM, dehogy!
- Hát akkor?
- Gonosz voltam.
- Mit csináltál, elvetted egy gyerektől a Kinder csokiját és megetted előtte?
- Kackac. Nem. A gépen, az első osztályon utaztam, és egy olyan helyett kaptam, ami nem szimpla volt, hanem dupla. Dupláját fizettem ki azért a helyért. Így miattam valaki a turista osztályon utazott.
- Egyetlen kicsi németem. EZ nem gonoszság volt….
- Hanem mi?
- Ez kérlek szépen sztárallűr volt.
- Tessék?
- Ez nem volt más csak egy kis erőfitogtatás.
- Jaj Tommi hagyd már!
- Belehaltál volna, ha valaki szembe ül veled? Ki tudja el tudott e jönni szegény ugyanazzal a géppel? Vagy tegyük fel egy idős nénié volt a hely, aki egész életében arra spórolt, hogy első osztályon utazhasson, de nem, mivel Sebastian Vettel hisztis kedvében volt.
- Jaj, hagyd már.
- Seb, inkább napoljuk a témát.

   Mikor a szállodához értünk az tele volt rajongókkal. Ott is aláírtam, hogy Tommi ne mondhassa, hogy kegyetlen vagyok. Miután felértünk, Britta már a szobámban volt.

- Szia!
- Te csak ne köszöngess nekem. Az internet már most tele van Sebastian Vettel, kis hisztijével. Christiant most kérdezték meg, hogy nyilatkozunk e a témában. Muszáj neked különcködni?
- Ne kezd te is Britta! Már megkaptam Tommitól is!
- Jó! Elintézem valahogy! De jobb, ha tudod Vettel! Jössz nekem eggyel!

- Értettem, de lefekszem, mert hosszú napom lesz holnap. Britta, holnap minden cécóra elcipelhetsz, és mindenkivel kedves leszek!

- Én is így gondoltam!

   Miután elmentek lefeküdtem aludni és azon gondolkodtam, hogy megkeresem azt akinek megvettem a jegyét és kiengesztelem valahogy. Igazuk volt. Nem kellett volna ennyire önzőnek lennem. A csütörtöki rendezvényeken, halálra untam magam. De nem mutattam, mivel tudtam, ha csak egy grimasz megjelenik az arcomon Britta, ott mindenki előtt felkoncol! Az igazi hétvége számomra pénteken jött el, amikor is elkezdődtek a szabadedzések.

   Szerencsémre, minden a kezemre játszott. Mind a kettőn jeleskedtem. Nagyon szeretem a monzai pályát, nemcsak a vezetését. Érzelmi szálak is fűznek hosszá. Itt nyertem életem első versenyét. Amikor már mindenki leírta a Torro Rossot na akkor megmutattuk nekik. Időmérő és futam az enyém volt. Nem tudom mások, hogy vannak vele. De szerintem sokkal többet jelent egy kis csapattal nyerni,mint egy szuper hatalommal. Nem azt mondom, hogy rossz a Red Bull-nál. Ha ezt mondanám akkor hazudnék, nagyon szeretek itt versenyezni. De ott teljesen más volt nyerni. A szombati szabadedzés is hasonló volt, mi diadalmaskodtunk. Volt egy kis időm a szabadedzés előtt így elmentem enni egy kis sütit. Ám szerencsétlenségemre Tommiba botlottam, aki kitessékelt az ebédlőből. Kifele menet találkoztunk Helmuttal, aki elkezdett velünk beszélgetni.


- Seb. Nem is kérdeztem, miért nem velünk jöttél?
- Hát az érdekes lesz. – mondta a világosabb szőke srác.
- Tommi, ne piszkálj. Hát elbambultam az időt és nem értem ki a reptérre, Christianék nem tudtak tovább várni, ezért nélkülem indultak el. Helyette egy másik géppel jöttem, szerencsére az első osztályon volt még egy hely, csak sajnos,olyan volt amivel szemben ültek.
- És?- kérdezte Helmut.
- Hát nem akartam társaságot és megvettem a szemközti helyet is.
- Mit csináltál?
- Megvettem még egy helyet. A légi utaskísérő nem nagyon akart engedni, de szerencsére a sármom lekenyerezte….- ekkor egy hang szólalt meg a hátam mögül
- Szóval TE vetted meg a jegyemet?- szegezte nekem a kérdést,egy nagyon csinos nő mire mind a hárman odakapták a fejüket.
- Ellie?- kérdezte tőle Helmut.
- Szia Helmut.- mondta lány és odalépett hozzá, hogy körbepuszilja. – Ne haragudj te még nem válaszoltál. – mondta nekem és a mutató ujjával a mellkasomra bökött

- Mi is volt a kérdés? – kérdeztem, miközben végig mértem. Nagyon csinos volt. Nem igazán magas, talán 160 cm, nagy kék szemei voltak és hosszú hullámos szőke haja. A ruhája akarva akaratlanul is, de Red Bull színekben pompázott.
- Te vetted meg a jegyem? – kérdezte meg megint. – Ja és ha megkérhetnélek, ne ilyen nyilvánosan bámulj.
- Elnézést kérek Pukkancs kisasszony. Lehet, hogy igen… Szenvedtél valami károsodást az úton?- kérdeztem meg gúnyosan. Erre a mondatra felszikrázott a szeme, az a gyilkos tekintet valahonnan ismerős volt, csak nem tudom honnan….
- Elegem van. Utálom az ilyen embereket. Azt hiszed, a pénzeddel mindent megvehetsz. Hát akkor nagyon tévedsz. Nem vagy más, mint egy agyon sztárolt kisherceg. – mondta, majd elviharzott. Ekkor vettem észre, hogy rengetegen bámulnak minket. Tommi fuldoklott a nevetéstől. Helmut arcán, pedig megjelent, egy apró mosoly.
- Hát fiam, jól kifogtad. – mondta.
- Ugyan miért? Ki volt ez a Szélvész kisasszony?- és elkezdtem inni
- Ő kérlek szépen Elina Horner. – mondta. Mire én félre nyeltem a számban lévő vizet.
- Tessék?- kérdeztem.
- Ő nem más, mint Elina Horner, a csapatfőnökünk Christian Horner egyetlen lány. - erre a mondatra nem számítottam. Azt hiszem, ma még szorul a kötél a nyakam körül.