2013. szeptember 28., szombat

10.rész


Sziasztok!

A kihagyás után itt az új rész. Csak annyit fűznék hozzá, hogy remélem tetszik!  :D
A blog új kinézetet kapott köszönet érte, Bloodorange-nak.
Pusi:
        Réka






10.rész
Seb sz.:
Nem láttam őt az óta az este óta. De az újságok címlapján még a mai napig feltűnünk. Nem ám azzal, hogy új edzőm van. Igen Tommi máshol nagyobb kihívást látott. Az új edzőm Heikki Houvinen. Már az év végén
elkezdtünk ismerkedni és most már igazán jóban vagyunk. Teljesen más, mint Tommi. Ő is finn, de egyáltalán nem nyugodt. Állandóan mozog, nem lehet lelőni. Ma is egy csomót kéne edzeni, de minek, még csak el sem indultunk. Leparkoltam az autót, amikor egy kezet láttam meg a szemem előtt.

-        Hahó, Seb! Itt vagy?- kérdezte meg Heikki.
-        Nem igazán tudom, magam sem. – mondtam neki.
-        Megint rá gondoltál?
-        Mégis kire?- adtam a hülyét.
-        Linára. Mostanában mindig ő jár a fejedben. Nem is figyelsz rám.
-        De figyelek, csak…- mondtam és elindultunk a gyár felé.
-        Csak, ő jobban érdekel. Te Seb mi ez a ricsaj?- kérdezte meg az edzőm, mikor már a bejárat közelébe értünk.
-        Nem tudom, de..- mondtam és ekkor meghallottuk a „beszélgetést” .
-        Hahó! –mondta egy fiatal lány
-        Maradjon már csöndbe. –kiabált rá idegesen Natalie a recepciós és folyamatosan az ajtót nézegette, de szerencsére nem látott minket.
-        Nem érti meg, hogy találkoznom kell Christian Hornerrel.  –mondja megint a lány és akkor, már tudom ki az. Ez Lina. Itt van a gyárban. Ránézek Heikkire és azt tátogom ” A lány Lina”. Mire ő „ A Te Linád?”. Válaszul bólintok
-        Na idefigyelj mucikám. –mondja lekezelő módon a nő és az ajtót lesi megint.. - N-e-m  f-o-g-a-d! –mondta el szótagolva.
-        Ki jön, hogy ennyire az ajtót nézegeti? –mondta ő is és hátrafordult, majd vissza.
-        Az a maga számára lényegtelen, buta kis csitri. Mit akar Hornertől? A szeretője? – ez volt az a mondat, ami végleg betette a kaput. Kiléptem a takarásból és azt mondtam.
-        Nem ő az apja. – a hangomra Natalie szemei elkerekednek, ő pedig hátrafordul.
-        Seb .- suttogja meglepetten. A feszültség oldásaként megszólalok.
-        Szia, Lina! Régen láttalak!
-        Igen, az nem…- kezdte volna el mondani, de Natalie kitör a recepciós pult mögül és kis híján feldönti Ellie-t, aki elejti a kesztyűit.
-        Mr. Vettel,Mr. Edző.- mondja Heikki-nek címezve.
-        Istenem!- kiált fel Lina, majd odalépek mellé és a felveszem a leejtett kesztyűit.  – Hát akkor ezért volt az egész, igaz?- kérdezi meg a másik nőt, a recepción egyre többen és többen gyűlnek össze.
-        Mi ?- kérdezzük meg Heikki-vel.
-        Miután bejöttem a nő meglátott valamit a gépen, bizonyára azt, hogy megérkeztetek, és megpróbált lerázni. Hölgyem megkérdezhetem melyikük miatt igazította meg a haját tett fel újabb adag rúzst és igazította meg a tudjuk miket?
-        Miket igazított meg?- kérdeztem meg, de mire kimondtam a kérdést meg is értettem a válaszom – Á, nem kérdeztem semmit.
-        Na Natalie, Mr.Vettel vagy Mr.Houvinen, akit maga tiszteletlenül Mr. Edzőnek szólított. Nem azért, de ez egy kicsit perverz mind a ketten fiatalabbak magánál!- mondta Lina mindnyájunk megdöbbenésére.
-        Na de kérem, én nem így gondol…- kezdett bele az elvörösödött Natalie.
-        Ne nézzen már…- kezdett volna bele Lina, de befogtam a száját.
-        Köszönjük, mi elmentünk. - mondtam majd a lift felé kezdtem húzni őt, Heikki követett minket. Miután beszálltunk rá is szóltam.
-        EZ meg mi a nyavalya volt?
-        Neked is szia Sebastian. Még be sem mutattak minket egymásnak. –szólt Heiiki-hez.
-        Heikki-Lina és Lina-Heikki. – mondtam idegesen.
-        Szia, a nevem Heikki Houvinen, én vagyok Seb új edzője. Tényleg honnan tudtad a nevem?
-        Figyelemmel kísérem Seb pályáját… –mondta majd hirtelen elhallgatott erre én is felkaptam a fejem.
-        Tessék?
-        A nevem Elina Horner. Örülök, hogy megismertelek, de most mennem kell, ne haragudjatok. –mondta majd miután kinyílt a liftajtó elindult az ellenkező irányba.
-        Heikki megleszel nélkülem?
-        Persze. - mondta majd visszaszállt a liftbe.
-        Lina! Várj meg.
-        Tessék.
-        Beszélhetnénk? Itt van a szobám.
-        Nekünk nincs miről beszélni.
-        Szerintem pedig van! Jössz?
-        Jó. –mondta vonakodva, majd utánam jött. Miután beléptem a szobámba levettem a kabátot és hátrafordultam. Ő ott állt az ajtóban és nem tudta mit csináljon.
-        Gyere már be. Nem akarjuk, hogy mindenki halljon igaz?
-        Hát nem…
-        Na akkor gyere be és vedd le a kabátod és ülj le. – mikor levette a kabátját láttam meg mennyire csinos. – Nagyon csinos vagy ma.
-        Ugyan Seb! Hagyjuk a tiszteletköröket. – mondta, de közben nem nézett rám.
-        Kérlek, ne legyél ilyen távolságtartó. Baj van? –kérdeztem meg és leültem mellé.
-        Nem tudom az e. Sajnos most minden kusza a munkám és a magánéletem is.
-        Mi történt? Meghallgatlak.
-        Nem akarlak feltartani….
-        Te sosem tartasz fel. Kezd el.
-        Jó a munkahelyemen érdekes feladatot kaptam, a munkám kihelyezésével, közelebb kerülök valakihez és így nehezebb lesz tagadnom, amit iránta érzek. – nekem rosszul esett. Tudom én kérdeztem meg, de akkor is .
-        A srác hülye, ha nem vesz észre.
-        Hát ez az. Ő szeret, szerintem. Csak azt nem tudja, hogy én mit érzek iránta.
-        Elég talpra esett vagy, mond el neki.  – mondtam majd hátat fordítottam neki. Nem akartam tovább hallgatni az áradozását.
-        Jó. Köszönöm a tanácsod.
-        Igazán nincs mit, örülök, hogy segíthettem.  –még mindig nem fordultam meg.
-        Seb!
-        Igen? – megfordultam és ő ott állt velem szemben.
-        Akkor elmondom. Nagyon tetszel. Azért…
-        Mit mondtál? –kérdeztem és a kezeim közé fogtam az arcát.
-        Azt, hogy tetszel! Nagyon is!
-        Nem is hiszem el. – mondtam és megcsókoltam. – Miért is jöttél?
-        Már mondtam, a munkahelyem miatt.
-        Azaz?
-        A magazin úgy döntött, hogy kiterjeszt a Forma 1-re is. Lesz az adott ország étkezési kultúrájáról és a futamról is cikk. Én leszek az utazó riporter. – mondta és átfonta a karjait a derekamon.
-        Velünk fogsz utazni?
-        Azt akarom, megkérdezni, hogy lehetek e Red Bull-nál.
-        Lehetsz.
-        Ezt nem Te döntöd el.
-        Hát ha máshogy nem a páromként ott lehetsz.
-        A párodként? Lehet nekem is beleszólásom? Még meg kell dolgoznod azért.
-        Hát ez lesz élete egyik legédesebb munkája.- mondtam és megcsókoltam. Ekkor kicsapódott az ajtó és beviharzott rajta Christian.
-        Seb nem láttad Ellie-t? Azt mondták itt van…- mondta erre pedig szétreppentünk, de nem engedtem el a kezét.- Ellie te itt? Az előbb Te és Sebastian? Már megint lemaradtam valamiről?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése